Az összeesküvés-elméletek sok területre kiterjednek, a gazdaságtól kezdve a tudományon át a történelemig, és az ezekben hívők is rengetegfélék: nők, férfiak, baloldaiak, jobboldaliak, iskolázatlan és tanult emberek egyaránt vannak köztük. De miért gondolja valaki, hogy Hitler nem halt meg, hanem Dél-Amerikában rejtőzködik? És azt, hogy amerikai bankárok szándékosan okozták a 2008-as pénzügyi válságot? Vagy azt, hogy a kötelező védőoltások valódi célja a globális népírtás, esetleg kizárólag a pénzéhes gyógyszeripart szolgálják? Egy új kutatás szerint többek között a valószínűséggel kapcsolatos hibás értelmezések miatt hajlamosak az emberek nyitni az ilyen teóriák felé. Az elmúlt 10 évben egyre kutatottabb területté vált a konteók pszichológiája: a cél kideríteni, hogy hogyan lehet hatékonyan visszaszorítani a terjedésüket. 

Az összeesküvés-elméletek, más néven konteók úgy magyaráznak meg bizonyos jelenségeket, történéseket, mintha azok egy jelentős hatalommal rendelkező, titokban szervezkedő csoport gonosz tervének megvalósulásai lennének. Ezekre az elméletekre jellemző, hogy: 

• nem egyeznek a tudomány és/vagy a média hivatalos álláspontjával;
• leegyszerűsítenek valós összefüggéseket;
• általánosítanak;
• világképük a jó és a gonosz erőinek szembenállásán alapszik.

A konteóhívők pszichológiájának megértése egy viszonylag új terület, ami kulcsfontosságú lehet a veszélyes elméletek terjedésének visszaszorításában. De mely elméletek veszélyesek, és hogyan érdemes harcolni ellenük?

A Wall Street-i bankároktól a gyíkemberekig

Az internetet böngészve hosszú gyűjteményeket találunk a legnépszerűbb vagy éppen a legérdekesebb konteókról. Előbbiek közé tartozik például, hogy a magasan közlekedő repülőgépek után megjelenő kondenzcsík (chemtrail) egy biológiai fegyver, amivel a globális háttérhatalom mérgezi az embereket. Az oltásokkal kapcsolatos teóriák is elterjedtek, a legismertebb ezek közül, hogy a vakcinák valójában károsak, vagy hatástalanok, de jól jövedelmeznek a gyógyszeriparnak.

Nemcsak tudományos témakörökben jelennek meg ilyen elméletek, hanem történelmi eseményekkel kapcsolatban is: például az amerikaiak többsége úgy gondolja, a CIA vagy a maffia végzett John F. Kennedy elnökkel 1963-ban, nem pedig a gyilkosságért letartóztatott merénylő, Lee Harvey Oswald. Egy másik híres példa, hogy Adolf Hitler nem lett öngyilkos 1945. április 30-án, hanem túlélte a második világháborút és Dél-Amerikába szökött - ennek valóságalapjáról írtunk korábban. Természetesen a gazdaság világát sem kerülik el az összeesküvés-elméletek: a 2008-as pénzügyi válságról az amerikaiak egy része még mindig azt feltételezi, hogy a Wall Street-i bankárok szándékosan okozták azért, hogy a lakosság elvesztett megtakarításaiból tovább gyarapítsák vagyonukat.

Hosszan lehetne folytatni a sort, ugyanis a Wikipéda angol nyelvű gyűjteményében több mint 50 darab híres konteó szerepel, témák szerint csoportosítva. Ezek közül nem mindegyik lehet ismerős a magyar olvasónak, mert bár a téves magyarázatok gyártása globális jelenség, a történelmi kontextus és a kultúra is szerepet játszik. Épp ezért Magyarországon az ufókkal vagy a mindent irányító, alakváltó gyíkemberekkel kapcsolatos elméletek kevésbé ismertek, míg az Egyesült Államokban ezek a legnépszerűbbek közé tartoznak. Előfordul azonban, hogy egyes nyugati elméleteket nálunk is felkapnak, ilyen például a chemtrail, de hazánkban leginkább a gyarmatosítós összeesküvés-elméletek "hódítanak", amelyek szerint külső hatalmak el akarják venni az ország szuverenitását (ezeknek egy része az antiszemitizmushoz is kapcsolódik). Egyébként sokszor a politika is bekapcsolódik a képletbe: bár a konteókra való fogékonyság alapvetően politikai nézetektől független, mindenki csak olyasmiben hisz, ami illeszkedik a világképébe.

A kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a konspirációs gondolkodás a bizonytalan helyzetekkel való megbirkózást segítő mechanizmus. Az is kiderült, hogy nagy hatású eseményeknél, illetve rejtett szándékot sejtető forgatókönyvek esetén, erősödik a hit a konspirációs magyarázatokban.

A Kennedy-gyilkosság esetében például nehéz feldolgozni, hogy egy magányos merénylő szinte valószínűtlen távolságból lelőtte az Egyesült Államok elnökét, így sokaknak kényelmesebb azt hinni, hogy valaki - a CIA vagy a maffia - támogatta ennek a végrehajtásában. Nem véletlen, hogy az amerikaiak körében a mai napig ez az egyik legnépszerűbb elmélet: a Gallup 2013-as közvélemény-kutatása szerint a többség (61%) szerint ez történt. Mindezt az is táplálja, hogy a mai napig rengeteg a tisztázatlan kérdés a gyilkossággal kapcsolatban. 

A konteók pszichológiája: egyre többet tudunk

A konpirációs gondolkodás tehát az úgynevezett kognitív torzítások közé tartozik, lényegében hiba a valószínűség megítélésében, értelmezésében. Az ilyen gondolkodási bukfenceket évtizedek óta tanulmányozzák a pszichológusok: ezek közé tartozik még például a dichotóm, vagyis fekete-fehér gondolkodás, és a túláltalánosítás, amikor egy eset alapján messzemenő következtetéseket vonunk le. Ezek a torzítások részben azért keletkeznek, mert az embernek nincs kapacitása minden elérhető információ begyűjtésére és feldolgozására.

Bár a pszichológusok csak nemrég kezdték el vizsgálni kifejezetten a konteókat, gyorsan növekszik a témával foglalkozó kutatások mennyisége. Eddig összességében arra jutottak, hogy három oka lehet annak, ha valaki hisz az összeesküvés-elméletekben: 

• a megértés és a bizonyosság iránti vágy;
• a kontrol és a biztonság iránti vágy;
• vágy a pozitív önkép fenntartására.

Az elméletek szorongáscsökkentő hatással bírhatnak, amikor egy új, megmagyarázhatatlan jelenséggel találkozunk.

Egyrészt segítenek feldolgozni a tudatalatti félelmet, hogy nincs kontrollunk a világ történései fölött, másrészt amikor az emberek érzik, hogy nem irányítják az adott szituációt, automatikusan megpróbálnak kézenfekvőnek tűnő magyarázatokat keresni, és ekkor keletkeznek az egyszerű válaszok.

A fenti felsorolás utolsó pontja - a pozitív önkép fenntartása - talán meglepő lehet, de valójában ez is logikus. Azok az emberek, akik társadalmilag valamilyen szempontból kirekesztettnek érzik magukat, hajlamosabbak hinni a konteókban, mert azt az érzést kelti bennük, hogy különleges tudás birtokában vannak. A neveltetés és a szülőkkel való kapcsolat minősége is meghatározó: akiknek nem volt szoros kötődésük a szülőkhöz gyermekkorban, vagy kifejezetten rossz volt a kapcsolatuk egyik vagy mindkét szülővel, azok hajlamosabbak hinni az konpirációs elméletekben - derül ki egy áprilisban megjelent tanulmányból.

Csak az iskolázatlanok hiszik el?

Míg egyes összeesküvés-elméleteknek van valóságalapjuk, némelyik olyannyira elrugaszkodott a realitástól, hogy nehéz megérteni, hogyan veheti bárki is komolyan - különösen a tanult vagy intelligens emberek. Fontos megjegyezni, hogy azoknak az embereknek a többsége, akik hisznek a klímaváltozásban vagy a védőoltások fontosságában, nem azért teszik, mert mindannyian értik vagy tudják ezeknek a tudományos hátterét, hanem mert bíznak a tudományban. Stephen Lewandowsky, a Bristoli Egyetem pszichológia professzora is arra jutott kutatásai során, hogy minél inkább hisz valaki a konteókban, annál kevésbé bízik a tudományos tényekben, tehát a tudományhoz való hozzáállásnak is meghatározó szerepe van.

Egy amerikai felmérés szerint a középiskolai végzettséggel nem rendelkezők 42%-a hisz legalább egy konteóban, míg a diplomások 23%-áról mondható el ugyanez. Látszik, hogy az iskolázott emberek kevésbé hajlamosak arra, hogy elhiggyék az összeesküvés-elméleteket, de a magasabb végzettség sem garancia semmire. Jan-Willem van Prooijen, az Amszterdami Egyetem professzora - aki több mint hét éve tanulmányozza a konteók pszichológiáját - Christian Jarrett brit pszichológia kutatóval közösen publikált tanulmányában részletesen foglalkozik ezzel az összefüggéssel.

Ez alapján az iskolázott emberek sokkal inkább úgy érzik, náluk van a kontroll, így kevésbé támaszkodnak az egyszerű magyarázatokra. Erős analitikai képességeiknek köszönhetően pedig jobban érzékelik a saját helyüket a világban, és jobban értik annak működését, így kevésbé hiszik el, hogy egyetlen csoport titokban át tudja venni az irányítást. Az is elképzelhető azonban, hogy azok, akik az összetett magyarázatokat részesítik előnyben, egyszerűen aktívabban keresik a tanulási lehetőségeket, és/vagy olyan családból származnak, amiben érték és elvárás az iskolázottság.

Az iskolázottság és az összeesküvés-elméletekben való hit tehát nem egyszerűsíthető le egyetlen pszichológiai mechanizmusra, hanem számos folyamat bonyolult összjátéka. Bár a magasabb fokú oktatásban való részvétel muníció lehet a konteókkal szemben, fontos figyelembe venni, hogy az iskolai tanulmányok vagy több információ biztosítása, nem feltétlenül változtatja meg az emberek legerősebb meggyőződéseit.

Jobban kell a megoldás, mint eddig bármikor

Vannak ártalmatlannak mondható elméletek, mint például az, hogy Elvis Presley valójában még életben van: aki ebben hisz, legfeljebb néhány vacsorameghívást veszíthet. Ellenben vannak olyanok, amelyek széles körű elterjedése már igen veszélyes lehet, gondoljunk csak az oltásellenességre. 2017-ben csak Minessotában 75 kanyarós megbetegedést regisztráltak, pedig alig egy évtizeddel korábban a járvány már alig volt jelen az Egyesült Államokban. A vírus fokozatos újraéledését vélhetően azok az emberek okozták, akik nem lettek beoltva. Szintén nem nevezhetőek ártalmatlannak a klímaváltozás létezésének megkérdőjelezői, akik valószínűleg nem tesznek azért, hogy javuljon a helyzet, és nem támogatják például azokat a politikusokat sem, akik lépéseket ígérnek az ügyben.

A hívők gondolkodását megváltoztatni nehéz, mivel az elméletek cáfolására előhozott tudományos bizonyítékokat a rendszer részének tekintik, az érveléssel nem megyünk tehát sokra. Az oktatáson belül, a szakértők szerint elsősorban az segíthet, ha megtanítják az embereket, hogyan ismerik fel a megbízható információforrásokat. A másik gyakori felvetés, hogy a közszereplőket, hírességeket is számon kell kérni az általuk terjesztett téves információk miatt, mert véleményvezérként ők is gyakran hozzájárulnak a konteók terjedéséhez. Egyébként számos tényellenőrző oldal működik már, illetve újságírók is dolgoznak a népszerű összeesküvés-elméletek leleplezésén, de ezek még csak az első lépések. Annyi biztos, hogy a jelenlegi post-truth, avagy igazság utáni politika korszakában, amiben virágoznak a konteók, ennek a problémának a megoldása fontosabbá vált, mint korábban bármikor.