Egy alkoholistának mondogatták:
- Ne igyál. mert az ivás, az rossz.
- Hát, ha csak rossz lenne, nem is innék.

Az autokratikus rendszereket szoktuk így kritizálni, hogy a diktatúra, az mennyire rossz -- bár a kérdésre, hogy “mitől is rossz”, csak általánosságokkal válaszolunk: Hitler, Sztálin, Rákosi...

Ha a diktatúra valóban csak rossz lenne, nem akarna sok vezető autokratikus rendszert építeni.

Nézzük meg, milyen előnyöket kínál és milyen hátrányokkal jár egy autokratikus rendszer?

1. Stabilitás

A vezetést stabilizálja, hogy a vetélytársak kiszorítására az állam minden erőforrása rendelkezésére áll: az államigazgatástól a rendőrségen át a gazdasági erőforrásokig, minden.

Az kommunizmusban (álllamkapitalizmusban), ahol a vállalatok az állam tulajdonában voltak, a cégvezetést az állami vezetők nevezték ki (és rúgták ki). Piacgazdaságban a gazdaság legnagyobb szereplőinek lojalitását eseti kedvezményekkel lehet megszerezni. Ha egy jelentősebb vállalkozás támogatja valamelyik ellenzéki politikai erőt (vagy kritizálja a kormányzatot), egyszeriben elveszíti a stratégiai partnerségi programban kapott adózási, fejlesztési kedvezményeket. Versenyhátrányba kerül.

Ha ez nem lenne elég, az állam megszorongatja: az adóhatóság vagy a versenyhivatal a cég működését ellehetetleníti. A tulajdonosok előbb-utóbb beadják a derekukat, a vállalkozás tulajdonjogát kényszerűen eladják a kormánnyal lojális oligarchának. Az autokratikus vezető politikai hatalma tehát stabil, nem kell attól tartania, hogy potens kihívója akad, vagy pozíciója meggyengül.

2. Nagyobb cselekvési szabadság

A vezető hatalmának stabilitása lehetőséget teremt arra, hogy az állam olyan, nagyobb ívű programokat indítson, amelyek hosszú távon hoznak gyümölcsöt. Határozott jövőképpel bíró vezető számára cselekvési szabadságot, programjának kibontakoztatását kínálja egy stabil diktatúra.

3. Erőforrások fölötti rendelkezés

Egy autokratikus vezető olyan mértékben rendelkezhet az erőforrások fölött, amiről egy szabad piacgazadság vezetője nem is álmodhat. Egy konkrét cél érdekében mozgósíthat például sok ezer teherautót – a diktátorral lojális cégvezetők tudják: a kedvezményekért cserébe ezzel tartoznak.

4. Gyakorlatiasság

Egy demokratikus rendszerben a “fékek és ellensúlyok” mechanizmusa, a társadalom széles rétegeinek adott valódi beleszólási lehetőség, a több szintű érdekegyeztetések mechanizmus a döntéshozatalt és a végrehajtást sok esetben bénítja.

A környezetvédelemmel és a hulladék újrahasznosításával elvben mindenki egyetért, de szélerőművet, ólomakkumulátor bontót, szennyvíztisztítót senki nem akar a lakóhelye közelében.

Villanyáramot is mindenki használ, de nagyfeszültségű távvezetéket senki nem lát szívesen a kertje végében.

Egy autokratikus rendszerben ez az ellenállás fel sem merül. Az állam vezetése mérlegeli az alternatívákat és kiválasztja a legcélszerűbb megoldást. A szélerőmű, az akkumulátor újrahasznosító üzem, a szennyvíztisztító vagy a nagyfeszültségű távvezeték pedig felépül.

5. Rend és közbiztonság

Az autokratikus rendszerekben mindig komoly szerepet és hatalmat kap a rendőrség. Ennek elsődleges célja, hogy a vezető hatalmát őrizze, a hatalmat fenyegető vagy akárcsak kritizáló embereket idejében lekapcsolja. Az erős rendőrségnek és a folyamatos rendőri jelenlétnek van egy járulékos előnye: a hétköznapi értelemben vett bűnözés (lopás, rablás, erőszak) visszaszorul.

Azok a polgárok, akik elfogadják a rendszer legfontosabb szabályát, hogy csak a saját dolgukkal foglalkozzanak és ne szóljanak bele a “politikába”, biztonságban érezhetik magukat.

6. Gyorsaság

Az autokratikus rendszerek egyik nagy előnye krízishelyzetben mutatkozik meg, amikor gyors, hatékony, eseti döntésekre van szükség, habozás, egyeztetések és késedelem nélkül.

1986 április végén a csernobili atomerőmű négyes blokkjában a reaktormag szétrobbant, óriási mennyiségű radioaktív törmelékkel borította el a blokk környékét. Olyan embereket neveztek ki irányító pozícióba, akik széles látókörrel rendelkeztek, hosszú távon gondolkodtak, képesek voltak a következmények belátására, pillanatok alatt tudtak céltudatos döntést hozni és szinte teljhatalmat kaptak a végrehajtásra. Mindegy 200 ezer likvidátor dolgozott a reaktormag szétrobbant darabjainak eltakarításán, akik közül sokan csupán egyetlen alkalommal jártak az erőmű területén. Az odavezényelt kiskatona nem tudta hol van, nem tudta mi történt: neki azt a parancsot adták, hogy maszkban, ólomköpenyben kiugrik a helikopterből, a földön heverő urán-plutónium rögöt lapátjával bedobja a konténerbe, és fut vissza a helikopterbe. Alapos zuhanyozás után pedig visszatérhet az egységéhez A likvidátorok tízezrei kaptak így egyszeri, nagy, de túlélhető gammadózist.

Bár a fenti felsorolás szükségszerű egyszerűsítéseket tartalmaz, arra azért rámutat, hogy az autokratikus hatalomgyakorlás számos előnnyel kecsegtethet a valódi demokráciával szemben.