Tévedni fontos. Tévedés nélkül nincs emberi lét. Legapróbb döntésünk is magában hordozza a tévedés kockázatát. Aki nem tanul meg, és nem mer hibázni, az nem mer dönteni sem. Aki a "hibázni tilos" légkörében nő fel, a döntéseket másokra hagyja, jobbágylélekké satnyul.
Minap jelent meg TGM írása (Kurta szó a szólásszabadságról) a 444-en, amelyben Gődény rendőrségi kihallgatása kapcsán méltatlankodik, és a tévedés jogát hangsúlyozza. Nagyra értékelem TGM intelligenciáját és élvezettel olvasom fejtegetéseit, ám ebben a kérdésben (hangsúlyozom) TÉVED, több okból is.
1. Gődény (hangsúlyozom) nem a tévedés jogával él, hanem HAZUDIK, tudatosan, szándékosan hamis kijelentéseket tesz a járvánnyal kapcsolatban. (Pócs doktor ezzel szemben, ugyanebben a kérdésben, úgy vélem TÉVED, bár esetében ez inkább pszichés zavar, semmint tévedés.)
2. TGM fontosnak tartja a tévedés jogát. Ebben nagyon egyetértünk: tévedés nélkül nincs emberi lét. Legapróbb döntésünk is magában hordozza a tévedés kockázatát. Aki nem tanul meg, és nem mer hibázni, az nem mer dönteni sem. Aki a "hibázni tilos" légkörében nő fel, a döntéseket másokra hagyja, életében csupán sodródik, jobbágylélekké satnyul.
Egy elég jól informált, racionális egyedekből álló közösségben, ahol minden szereplő nagyjából hasonló hozzáféréssel bír a közlés lehetőségéhez, a tévedés szabadsága elsőrangú érdek, amely együtt jár a tévedésre való rámutatás szabadságával, a racionális érveléssel (mint a vita legfontosabb eszközével) és a tévedés elismerésének jogával is. Ilyen pl. a tudományos közösség, amelyhez tartozás a közösség tagjainak számára presztízs. A szabályok megsértése (adatok hamisítása, vagy akár adatok célzott válogatása az érvelés során, netán a szándékos hazugság) a közösségből való kizárás kockázatát hordozza*.
Ha egy közösségben nem teljesülnek a fenti, igen szigorú feltételek, a tévedés jogát ÉRDEMES valamennyire korlátozni. És hát a legtöbb közösségben nem teljesülnek. Érdemes, abban az értelemben, hogy sikeresebb, életképesebb az a közösség, amelyben a döntéshozók -- raconálisan gondolkodó, elég jól informált döntéshozók, akiknek nagyjából hasonló hozzáférése van a közléshez -- gondosan mérlegelt, racionális korlátokat szabnak.
Egy zsúfolt koncertteremben, ha valaki TÉVEDÉSBŐL tüzet kiált, a menekülők összetapossák egymást, ezért a közösség érdeke, hogy a pánikkeltést szankcionálja, ezzel mérlegelésre szorítsa a meggondolatlan tréfamestereket. Ugyanilyen végzetes lehet az is, amikor valós veszélyhelyzetben, amelynek leküzdése a közösség rendkívüli és összehangolt erőfeszítését igényli, valaki TÉVEDÉSBŐL a veszélyt bagatellizálja.
3. A közösségek fennmaradásukhoz gazdasági javakat termelnek (s fogyasztanak). Ehhez természeti erőforrásokat valamit tárgyakat, eszközöket (közgazdasági kifejezéssel befektetett tőkét) használnak, valamint, és ez a legfontosabb: emberi munkát. E három alap összetevő szerepéről sokan értekeznek, vannak ismert alapelvek (pl a Hartwick szabály). Egy viszonylag új felismerés**, és emiatt kezdtem ilyen messziről: a KÖZBIZALOM meglepően nagy szerepet visel a gazdaság hatékony működésében.
Egyszerű példa: ha zöld a lámpa, áthaladhatok a kereszteződésen, ha piros, megállok, és bízom abban, hogy a többiek is hasonlóan viselkednek. Nagyon lelassítaná a közlekedést, ha minden kereszteződésnél gondosan körül kellene nézni, hogy szabad-e az út. Ahogy Csányi Vilmos professzor írta egy jegyzetében,
az ember szociális lény, a legszociálisabb állatfajok egyike,
több százezer évnyi evolúció égette belénk a közösséghez tartozásra való törekvést, a közösség szabályainak elfogadását, és hogy szükségben számíthatunk a közösségre.
A jól működő társadalmakban írott, de túlnyomórészt íratlan szabályok e közbizalom téglái: szabálykövetés, pontosság, igényesség és rendszeretet, együttműködés, törvénytisztelet, jogkövetés, igazmondás, becsületesség, érzelmi önszabályozás, türelem, előremutató megküzdési stratégiák, alá-fölé rendeltségi viszonyok helyén kezelése, tolerancia, tisztelet, egyenjogúság, empátia, rendezett konfliktuskezelés, önismeret, bizalom, segítőkészség, jövőorientált gondolkodás, a munka mint a javak megszerzésének fő eszköze, önbecsülés, mások emberi méltóságának tisztelete, stb.
Legfontosabb termelő eszközünk a közbizalom, az, hogy számíthatok a társadalom többi tagjára: legalább nagyjából a fentieket tükrözi a gondolkodásuk és viselkedésük, és ezeket értéknek tekintik -- még akkor is, ha mindenki gyarló és sebzett, néha fáradt és gyenge.
Vannak azonban, akik ezt a közbizalmat verik csapra, s ebből remélnek hasznot húzni. A csalókat, szélhámosokat, tolakodókat méltán éri a közösség feháborodása, olykor a proszociális agresszió. A közbizalom jól-létünk legfontosabb alapköve, vigyaznunk kell rá.
Akik Gődényhez hasonlóan ezt a közbizalmat hazugságaikkal rombolják, mert ebből remélnek hasznot húzni, rettenetes pusztítást képesek véghezvinni, mert a bizalom gyalog jön, de lovon megy.
--‐--------
* Schön scandal
https://en.wikipedia.org/wiki/
** Where is the Wealth of Nations? Measuring Capital for the 21st Century. (2005) Szerk: Kirk Hamilton
https://openknowledge.