Az összeesküvés-elméletek sok területre kiterjednek, a gazdaságtól kezdve a tudományon át a történelemig, és az ezekben hívők is rengetegfélék: nők, férfiak, baloldaiak, jobboldaliak, iskolázatlan és tanult emberek egyaránt vannak köztük. De miért gondolja valaki, hogy Hitler nem halt meg, hanem Dél-Amerikában rejtőzködik? És azt, hogy amerikai bankárok szándékosan okozták a 2008-as pénzügyi válságot? Vagy azt, hogy a kötelező védőoltások valódi célja a globális népírtás, esetleg kizárólag a pénzéhes gyógyszeripart szolgálják? Egy új kutatás szerint többek között a valószínűséggel kapcsolatos hibás értelmezések miatt hajlamosak az emberek nyitni az ilyen teóriák felé. Az elmúlt 10 évben egyre kutatottabb területté vált a konteók pszichológiája: a cél kideríteni, hogy hogyan lehet hatékonyan visszaszorítani a terjedésüket. 

Az alábbi írást egy blogposzt kommentjében találtam. Nem én írtam.

ISMÉTLŐFEGYVER

1940-ben a Reinhard Heydrich vezette náci Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) összeállított egy titkos listát azokról a brit, Britanniában élő vagy oda menekült prominens személyekről, akiket Nagy-Britannia tervezett elfoglalása esetén az SS-Einsatzgruppe letartóztatott és likvidált volna.

A háború után megtalált, Hitler "Fekete könyveként" elhíresült listán politikusok, írók, hírszerzők, tudósok és mások szerepeltek, összesen 2820-an, többek közt Anthony Eden, Winston Churchill, Sigmund Freud, Stefan Zweig, Virginia Woolf és H. G. Wells (a teljes névsor kereshető formában megtalálható a brit Forces War Records honlapján*).

A könyv végén felsorolták a felszámolandó intézményeket is: újság-kiadókat, követségeket, egyetemeket, szakszervezeteket, szabadkőműves páholyokat.

A baszkföldi nemesi család tizenkettedik gyermeke, a később szentté avatott Íñigo López de Loyola egyik hírhedté vált bonmot-ja szerint a cél szentesíti az eszközt. Lelőttem a poént a címben, de talán nem vagyok egyedül, ha ezt fatális tévedésnek tartom, és úgy tartom, a helyzet inkább az, hogy

a nemtelen eszköz bemocskolja a nemes célt is.

Bevásárlóközpont előtt aláírást gyűjtenek egy törpepárt fagyoskodó aktivistái, próbálnak szóba elegyedni azokkal, akiknek felkelti az érdeklődését a cifra pult és a sok felirat. Odalép a pulthoz egy középkorú hölgy, kezében két megrakott cekker.

Egy alkoholistának mondogatták:
- Ne igyál. mert az ivás, az rossz.
- Hát, ha csak rossz lenne, nem is innék.

Az autokratikus rendszereket szoktuk így kritizálni, hogy a diktatúra, az mennyire rossz -- bár a kérdésre, hogy “mitől is rossz”, csak általánosságokkal válaszolunk: Hitler, Sztálin, Rákosi...

Ha a diktatúra valóban csak rossz lenne, nem akarna sok vezető autokratikus rendszert építeni.

Nézzük meg, milyen előnyöket kínál és milyen hátrányokkal jár egy autokratikus rendszer?

Soros milliókat telepítene be Afrikából és a Közel-Keletről -- olvashatjuk országszerte. 

Valóban? Honnan tudjuk biztosan, hogy a kormány igazat mond Sorossal kapcsolatban? Nem lehet, hogy az egész csupán humbug? Azért építenek rettegést a társadalomban, mert erre hivatkozva a kormány engedelmességet követelhet a néptől? Azt állítják: egyedül ők szállnak szembe Soros Györggyel, míg az ellenzéki pártok beengednék az afrikai és közel-keleti bevándorlókat.

Nem városi legenda: fentiek mondatokat valóban Hermann Göring mondta 1946 április 18-án, nürnbergi börtöncellájában, Gustave Gilbert újságírónak -- forrás: wikiquote). 

Bánki Erik, az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint 

a TAO-rendszernek köszönhetően több pénz jut sportra, és nem tudni,
mi lenne, ha az oktatásra és az egészségügyre is adnának belőle.

            Szent István kórház                                                      TAO pénzekből felépített felcsúti stadion

Kapcsolódó bejegyzés: Majdnem közös ország

Az én jövőképem nem egy választás megnyerése, hanem egy élhető ország.
A választás, sőt, a kormányzás: nem cél, csupán eszköz.
Az eszközt SOHA NE soroljuk a cél elé -- ha egy eszköz válik céllá, akkor az eredeti cél elvész.

Wishful thinkingnek, vágyak által kormányzott gondolkodásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a jövő tervezésekor csak az érzelmeinket megerősítő, vágyainkat beteljesítő alternatívákat mérlegeljük, és félresöpörjük a kedvezőtleneket. Ez a gondolkodás tarthatja ébren a reményt a szimpatikus, karakán, bátor és csillogó szemű Gulyás Marciban és persze mindazokban, akik hisznek az általa életre hívott Közös Ország Mozgalomban.

Régi megfigyelés: a társadalomtudományok (a pszichológia, a szociálpszichológia, pedagógia) eredményei nagyon lassan, sok évtized alatt szivárognak át a gyakorlatba. Ezzel szemben a gyorsan pénzzé tehető reáltudományok, például a félvezetőkutatás vagy az alkalmazott matematika eredményei (nagy fényerejű fehér LED, a sok gigabites 5G mobil internet) évek alatt tömegtermékké válnak.

A wishful thinking megmagyarázza, miért esik jól elhinni, hogy van esély LEVÁLTANI a démonizált Orbán Viktort.

Megpróbálom most nagyon röviden elmondani, hogy miért NINCSEN, és hogy miért nem is érdemes erőltetni.

A legutóbbi választási "reform" nehéz helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat - az eddig bevált taktikázás helyett stratégiát kellene építeniük. Legtöbbjük számára ez túl nagy feladatnak bizonyul.

Minden háború rossz megoldás, egy atomháború egyenesen katasztrofális, amit minden áron meg kell előzni. Rémisztő felidézni Hirosima és Nagaszaki rettenetes pusztulását, százezrek halálát, a gammasugárzás okozta égési sebektől szenvedők látványát. Ezt egyszerűen nem engedhetjük meg.